Cookie-kat használunk weboldalunkon. Böngészéssel Ön automatikusan elfogadja a cookie-k használatát. Cookie-k engedélyezése Cookie-k kikapcsolása Cookie Irányelvek
Kapcsolja be a cookie-kat a jobb élmény elérése érdekében Cookie-k engedélyezése Cookie Irányelvek
"Made in Germany" minőség a VARTA védjegye a vásárlók felé szerte a világban
Újsonságok - termékek, szolgáltatások, céginformációk

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

ELEM-Ezzünk

KERESÉS A GYIK KÖZÖTT

Benne tarthatom hosszabb ideig az eleme(ke)t az elektronikus készülék elemtartó rekeszében? 
Nem. Bármilyen elektronikus készülékről legyen is szó, hosszabb időre való üzemen kívül helyezése esetén az eleme(ke)t előzőleg ki kell venni belőle.
Hogyan hasznosítják az elemeket? 
Az elemeket, ha már nem lehet tovább használni őket, újra kell hasznosítani. Az elemek legnagyobb részét újra lehet hasznosítani.

Az alkálielemeket fémipari üzemekben hasznosítják újra, ahol kinyerik belőlük az acélt, cinket, ferromangánt stb. A nikkel-kadmium, illetve NiMH elemekből kadmium és nikkel nyerhető ki. A lítiumion újrahasznosítása során kobalt, a gombelemekből pedig higany nyerhető.

2006-ban az EU elfogadta az elemekről szóló irányelvet, amelynek egyik célja az, hogy megnövelje az elemek újrahasznosításának arányát. Manapság a begyűjtött elemeknek körülbelül 70%-át hasznosítják újra Európa ezzel foglalkozó iparágában. Az elkövetkező években ez az arány növekedni fog.

Hogyan működik az elem?
Az elemek egyszerűnek tűnnek, ám az elemformába „becsomagolt” energia felszabadulása mögött valójában egy bonyolult elektrokémiai folyamat áll. Amikor a fogyasztót (például egy izzót) bekapcsoljuk, akkor (elektronok formájában) elektromos áram kezd el folyni a külső, vagyis az elemen kívüli áramkörben. Ekkor az anód pólus anyaga, a cink atomonként két elektront kezd leadni az oxidációnak nevezett folyamat során, instabil cinkionokat hagyva hátra ezzel. Miután az elektronok elvégzik a dolgukat, vagyis működésbe hozzák az izzót, ismét visszatérnek az elembe, a katód pólusra, ahol a redukció nevű folyamatban összekapcsolódnak az aktív anyaggal, a mangán-dioxiddal. Az oxidáció és redukció együttes folyamata azonban nem mehetne végbe az elemben egy olyan belső út nélkül, amely visszaszállítja az elektronokat az anódhoz, szinten tartva ezzel az áramfolyás folytonosságát a külső áramkörben. A folyamatot az teszi teljessé, hogy az anódot és a katódot körülfogó vizes oldatban, az elektrolitban negatív töltésű, mozgó hidroxidionok vannak jelen. Minden, a katódba lépő elektron reakcióba lép a mangán-dioxiddal is, MnOO--t hozva ezzel létre. Ezután az MnOO- lép reakcióba az elektrolitban lévő vízzel: ebben a reakcióban a vízmolekula kettéhasad, hidroxidionokat bocsátva az elektrolitba, valamint hidrogénionokat szabadítva fel, amelyek az MnOO--val egyesülve MnOOH-t alkotnak. A belső (az elemen belüli) áramkör akkor zárul, amikor az ez utóbbi reakcióban a katódon keletkezett hidroxidionok ionos (vagyis elektromos) áram formájában az anódhoz vándorolnak. Ott egyesülnek azokkal az instabil cinkionokkal, amelyek akkor jöttek létre az anódon, amikor az elem a folyamat kezdetén leadta az elektronokat a külső áramkörbe. Mindennek során pedig cinkoxid és víz termelődik. Így zárul az az áramkör, amely nélkülözhetetlen a folyamatos áramtermeléshez – és ettől világít a zseblámpánk.
Hogyan találhatom meg a nekem megfelelő VARTA alkálielemet?
A széles termékkínálat következtében mindig nehéz dolog megtalálni a megfelelő elemet, a VARTA saját termékkategóriái azonban bizonyára megkönnyítik a választást. Alapvetően kétféle elem létezik: alkáli-, vagyis egyszer használatos elem, és újratölthető, NiMH elem, vagyis akkumulátor.

A VARTA alkálielemei az egyszer használatos elemek közé tartoznak, amelyeket nem lehet újratölteni. Leegyszerűsítve az egyszer használatos elemeknek inkább ott lehet nagyobb hasznukat venni, ahol a hosszú eltarthatósági idő követelménynek számít. A VARTA alkálielemeinek választéka különböző termékeket kínál, különböző jellemzőkkel annak érdekében, hogy minél jobban megfelelhessen a vásárlók elvárásainak.

  • Max Tech elemek a csúcstechnológiás készülékekhez és az ingadozó energiaigényű alkalmazásokhoz, mint amilyenek például az MP3-lejátszók
  • High Energy elemek a nagy áramfelvételű, nagy energiaigényű felhasználási területekhez, mint amilyenek a távirányítók vagy az órák
  • Longlife elemek az egyszerűbb, inkább kis, de állandó energiaigényű célokhoz, mint az elemlámpák és ébresztőórák
  • a VARTA Professional Lithium elemek hagyományos és digitális fényképezőgépekhez alkalmasak. Nagy teljesítményük miatt professzionális felhasználásra ajánljuk őket.
Emellett javasoljuk – mint legjobb tájékozódási lehetőséget – a termékek csomagolásán található piktogramok tanulmányozását is, amelyek megkönnyítik a választást. Ne tétovázzon, hagyatkozzon a piktogramokra!
Hol kell tárolni az elemeket?
Az elemeket száraz, hűvös helyen kell tárolni. Kerüljük a hőmérsékleti szélsőségeket, mert ezek jelentékenyen csökkenthetik az elemek töltöttségi állapotát. Tartsuk az elemeket az eredeti csomagolásukban mindaddig, amíg készen nem állunk a felhasználásukra.
Hová dobjam az elhasznált elemeket?
A használt elemeket az elektronikai szaküzletekben, szupermarketekben, bevásárlóközpontokban kell leadni. Tűzbe dobni soha nem szabad az elemeket, mivel ez robbanásveszélyes.
Ki találta fel az elemet?
Az első elektrokémiai cellát az olasz fizikus, Alessandro Volta fejlesztette ki 1780-ban. A „battery” mint az ilyen elektromos eszközökre vonatkozó szakkifejezés először Benjamin Franklin munkáiban bukkant föl, még ugyanebben az évben: ezzel a szóval írta le az egymáshoz kapcsolódó elektrokémiai cellák összességét. Luigi Galvani 1791-ben, amikor a Bolognai Egyetemen dolgozott, észrevette, hogy a béka izomzata összehúzódik, ha megérintik egy fémtárggyal. Ez a jelenség állati elektromosság néven vált ismertté. E tapasztalatoktól sarkallva Volta belekezdett egy sor kísérletbe, melyek során cinket, ólmot, ónt és vasat alkalmazott pozitív lemezként (katódként), vörösrezet, ezüstöt, aranyat és grafitot pedig negatív lemezként (anódként): így találta fel 1800-ban az első valódi, Volta-oszlopnak is nevezett elemet.
Mi van az elem belsejében?
Szigorúan véve, az elem mint áramforrás tulajdonképpen egy elektrokémiai folyamat végeredménye, amely a tárolt kémiai energiát elektromos energiává alakítja. A folyamat az anód, a katód és az elektrolit közt megy végbe, amelyek az elem három fő részét alkotják. Az anód leggyakrabban tiszta fém, a katód valamilyen fémoxid, az elektrolit pedig egyfajta oldat, amely lehetővé teszi az ionok áramlását. Az elem típusától függően az egyszer használatos elemeknél az oldat lehet alkáli-, cink-levegő, szén-cink stb., az újratölthető elemek esetében pedig NiMH (nikkel-metál-hidrid) vagy NiCd (nikkel-kadmium) alapú.
Miért nem szabad régi elemeket használni az újakkal együtt? 
Egy elemmel működő készülék teljesítőképességét a benne lévő leggyengébb elem határolja be. Már akár egyetlen régi vagy gyenge elem is okozhatja a készülék bizonytalan működését, még abban az esetben is, ha egyébként az összes többi új vagy teljesen föl van töltve.
Mikor kell eltávolítani az elemeket a készülékből?  
Az elemeket akkor kell kivenni a készülékből, ha:

  • a készülék előreláthatólag több hónapig nem lesz használatban
  • lemerültek (így elkerülhetőek az elemek szivárgásából származó esetleges károk)
  • a készülék (amennyiben ez lehetséges) éppen a hálózati aljzat áramával működik
Milyen hatással van a hideg az elemekre?
Az elemek nem képesek túl nagy áram leadására olyankor, amikor hidegek. Erről bárki meggyőződhet, amikor azt tapasztalja, hogy a tél közepén a kocsijában felejtett elemlámpában csak bágyadt fénysugár pislákol. Ilyenkor először hagyni kell felmelegedni az elemeket, és aztán újra kipróbálni őket, még mielőtt a kicserélésük mellett döntenénk.
Szabad különböző fajtájú elemeket egyazon elektronikus készüléken belül egyidejűleg használni? 
Nem. Soha nem szabad különböző fajtájú elemeket (pl. alkálielemet, szén-cink elemet, újratölthető elemet stb.) egy adott készüléken belül egymással összekeverve használni. Ennek az elemekben lévő elektrolit szivárgása lehet a következménye.
Szabad régi és új elemeket egyazon elektronikus készüléken belül egyidejűleg használni?
Nem. Soha nem szabad régi és új elemeket egy adott készüléken belül egymással összekeverve használni. A készülékben mindig egyidejűleg kell újakra cserélni az összes elemet.
KÉRDÉSE
Kérjük, ide írja be kérdését.* :
Választható: Erre az e-mail címre fogjuk elküldeni válaszunkat.
* Kötelezően kitöltendő mezők
Küldje el kérdését